Hírlevél

 

 

Támogatóink:



Partnereink:


 


 


 

 

Carol Martin (USA)

A Valós dramaturgiája

A huszonegyedik század színházában a realista játékmód problematikussá vált, mert miközben fikcionális keretben jelenik meg a színpadi valóság, a valós tények és az egyfajta igazság eszméi többé már nem elfogadottak. A színház globalizációjával eljött a turnék és utazások kora, amikor nemzetközi tudósok és művészek változatos és egyedi művei kerülhetnek egymás mellé, kialakítva a műveknek azt a széles spektrumát, amiből kiderül, hogyan látjuk ma saját magunkat. Ha napjainkban a valóságról szeretnénk beszélni színházi formában, olyan dramaturgiai újításokhoz kell folyamodnunk, mint a valóság színháza, amit dukumentarista színháznak is neveznek, de még számos neve ismert, úgyis mint dokumentum dráma, szószínház, valóság-alapú színház, a tanú színháza, tribunális színház, nem fikcionális színház vagy a tények színháza.

De mi az a valóság, amit színre kell vinni? Földrajzi lakóhelytől függetlenül mind a rendezőknek, a drámaíróknak és a közönségnek megvan erre saját válasza. Lehetséges magyarázatok lehetnek az ipari szerencsétlenségek, a kultúra halála, a társadalmi igazságszolgáltatás buktatói, a gyilkosság lélektana, az igazság korlátai a változás előidézésében, vagy, hogy mit jelent ma előadóművésznek lenni - mostani előadásomban ezekről szeretnék részletesebben beszélni. A Teatr Ósmego Dnia (A Nyolcadik nap Színháza), a Lengyel mappák című előadásában a kommunista rezsim uralmát dolgozza fel egy fájdalmas komédiában, a titkos rendőrség színházakról őrzött aktáiból idézve és azokat parodizálva. Rewind: A Kantáta operaként dolgozza fel az Igazság és Békéltetés Bizottságának vallomás-részleteit, képekkel és tánccal kiegészítve. Az Is.Man a Török becsület hollandiai gyilkosságait dramatizálja, a bevándorlást és generációváltást vetve fel problémaként. A konfliktus történetté alakul egy narrátor, zene, videó és gyógyító Sufi zene segítségével. Rabin Mroué és Elias Khoury Három posztere a kultúra halálát vizsgálja Libanonban, és a libanoni iszlám fundamentalisták társadalmi helyzetét ábrázolja az izraeli megszállás idején, valódi és szimulált mártír felvételeken keresztül.