Hírlevél

 

 

Támogatóink:



Partnereink:


 


 


 

 

2007. november 26. 20:00
Trafó (Budapest, IX., Liliom u. 41.)


"Nem mindig érthetünk meg mindent, és őszintén szólva, nem is kell mindig mindent megértenünk."

Sajtóvisszhang

 itt

Dave St-Pierre: A lelkek pornográfiája


Közreműködnek: Eugénie Beaudry, Enrica Boucher, Genevieve Bélanger, Julie Carrier, Karina Champoux, Francis Ducharme, Sarah Lefebvre, Véronique Lavallée, Camille Loiselle-D’Aragon, Čve Pressault-Chalifoux, Julie Perron, Marie-Čve Quilicot, Emmanuel Schwartz, Patrick Simard

További előadók (szereposztástól függően): Emmanuelle Beaudoin-Bourassa, Luc Bouchard-Boissonneault, Émilie Gilbert, Alexis Lefebvre, Gabriel Lessard, Aude Rioland, Éric Robidoux. Renaud Lacelle-Bourdon, David Laurin, Simon-Xavier Lefebvre, Sophie Dalčs, Gaëtan Viau, Anne Thériault, Josianne Latreille

Ügyvezető és menedzser: George Skalkogiannis
Technikai vezető és fénytervező: Alexandre Pilon-Guay
Színpadmester, technikai és adminisztrációs munkatárs: Benoît Bisaillon
Adminisztráció: Suzanne Benoît
Művészeti vezető és koreográfus: Dave St-Pierre
Társproducer: Agora de la Danse

A vendégjáték támogatói: Conseil des Arts du Canada, Conseil des Arts et des Lettres du Québec, L’Agora de la danse, Tangente, Ministere de la Culture et des Communications du Québec, Ministere des Relations Internationales.

Játékidő: 150 perc, 20 perc szünettel
Magyar felirattal

Az előadás panorámakép emberi életekről, viszonyokról és érzésekről. Arról az intimitásról, mely a legritkább esetben látható színpadon. A koreográfust nem az érdekli, hogy mit fedünk fel önmagunkról, hanem, mi az, amit rejtegetünk, amit titokként őrzünk, a megszégyenüléstől félve. A fiatal kanadai alkotó, aki rendszeres koreográfusa a Cirque du Soleil társulatának is, hétköznapi történeteket mesél el, olyan hús-vér emberekről, akik intenzív pillanatokat élnek meg, legyen az gyönyör, fájdalom, félelem, szerelem, vagy szeretethiány. Nagyító alá helyezi az embert, megmutatva minden szépségét és csúfságát, mélységét és felszínességét. Nem köntörfalaz.

Dave St-Pierre darabja a történetmesélés friss hangvételű, újszerű – egyszerre provokatív és humoros – alternatíváit kutatja. A fiatal alkotó munkájában nem a szavak játsszák a főszerepet. Noha a legkülönbözőbb szerzőktől – Rodrigo García kortárs spanyol drámaíró-rendezőtől, Cyrill Collard francia író-filmrendezőn át Juan Pedro Gutierrez kubai íróig – használ vendégszövegeket, mégis a történet itt nem kizárólag szavakban fogalmazódik meg, hanem ugyanúgy megszülethet egy gesztusban, egy vetített képben, egy megkoreografált mozdulatsorban, az előadók puszta fizikalitásában.

A lélek pornográfiája tánc, színház, szöveg, videó és zene sajátos, eklektikus szimbiózisa, mégsem egy „klasszikus” összművészeti alkotással van dolgunk. Az elsöprő erejű előadás egyetlen célja, hogy hétköznapi, egyszerű emberekről szóló, gyakran a banális határát súroló történeteivel, rendkívül egyenes és őszinte, néhol provokatív előadásmódjával reakciót, érzelmeket váltson ki a közönségből. Legyen az nevetés, meghökkenés, elutasítás vagy teljes átélés és odaadás.

Dave St-Pierre munkájának az ereje az itt és mostban, a pillanat megragadásában rejlik. A koreográfus szándéka az, hogy színészeinek, táncosainak és közönségének egyaránt átadja azokat az élményeket – legyenek valósak, vagy szürreális fantáziák, lázálmok – melyek felkavarják, megnevettetik, felháborítják, elgondolkodtatják, vagy melyektől kirázza őket a hideg. Minden érzékszervünkre hatást akar gyakorolni, ezért eszköztára a legszélesebb skálán mozog. Nincsenek tabuk, szabályok, amit jól mutatnak az éles zenei váltások, ellenpontozások is: Bachtól, Bellinin át a Coldplay együttesig és Björkig a legmeglepőbb fordulatok jellemzik a produkciót. Dave St-Pierre nem riad vissza a nyílt provokációtól és a szeméremsértéstől, sem a költőiségtől, sőt akár egyetlen jeleneten belül képes ötvözni ezeket a hatásokat. Darabja nehezen illeszthető bármilyen műfaji kategóriába, féktelenségével és kifejezőerejével leginkább egy megkoreografált performánszra emlékeztet.

"A teljes megszégyenülésről álmodom. Ezzel akarok kísérletezni a színpadon, mintha a színpad egy óriási ablak lenne a világ összes leselkedője számára."
Dave St-Pierre

„Ez a koreográfia olyan, mint egy hosszantartó remegés. A csonkítások láttán összeszoruló szív remegése. Szexuális gyönyör okozta remegés. Fogvacogás a hidegtől, vagy a haragtól. Fejrázás, akárcsak egy rockkoncerten.”
Justine Desmeules, UQAM-Portail




További információk: davestpierre.populus.ch, www.trafo.hu

Jegyvásárlás: www.trafo.hu