Hírlevél

 

 

Támogatóink:



Partnereink:


 


 


 

 

2007. november 24. 22:00
Katona József Színház, Kamra (Budapest, V., Ferenciek tere 4.)


„Az előbb értem haza, és egy fa üzenetét találtam a rögzítőn.”

Keresők (TÁP Színház, Budapest)

 

Molnár Péter Keresők, avagy a lány neve című novellájának felhasználásával írta Peer Krisztián és Vajdai Vilmos

Szereplők: Dióssi Gábor, Mészáros Béla, Jordán Adél, Sipos Vera, Horváth Ákos, Máthé Zsolt, Kocsis Gergő, Juristovszky Sosa, Keresztes Tamás, Vécsi Tibor, Járó Zsuzsa, Elek Ferenc, Schönberger Ádám

Hangok: Halász Péter, Gryllus Dorka, Parti Nóra, Thúróczy Szabolcs, Bordi András, Ónodi Eszter, Keszég László, Marozsán Erika, Bodó Viktor, Szantner Anna, Vinnai András, Takátsy Péter, Csányi Sándor, Szabó Győző, Auth Magda, Turai Tamás

Díszlet: Bartos András
Jelmez: Juristovszky Tamara
Maszk: Juristovszky Sosa
Dramaturg: Turai Tamás, Peer Krisztián, Keszthelyi Kinga
Grafika: László Zsuzsi
Animáció: Hegedűs Márton, Kelencz Attila
Dalszöveg: Vinnai András, Peer Krisztián, Paizs Miklós
Zene: Vajdai Vilmos
Fény: Balázs Krisztián
Rendezőasszisztens: Lehotka Judit Zolka
Szellemi munkatárs: Schönberger Ádám
Videó, 3D animáció, háttérgrafika: Juhász András, Péter Boldizsár
Rendező: Vajdai Vilmos

Köszönet a Katona József Színház dolgozóinak, Drobek Attilának, Sztevanovity Szandrának és Varga Katalinnak.
A rádiófelvételt a Magyar Rádió Zrt. stúdiójában Kulcsár Péter és Tánczos Tamás készítette.

Játékidő: 70 perc, szünet nélkül

Angol felirattal.

Budapesti mese, groteszk hangképregényfilmszínház. A történet szerint a kávézók, és házibulik népe annyira elmélyed a zaklatott semmittevésben, hogy a titokzatos Szorongás Rt. ügynökei észrevétlenül folytathatják aknamunkájukat közöttük. Mindenki a másiktól várná a megoldást a saját életére. András, a darab lézengő főhőse, most éppen Ágitól vár kiutat. Vagy Hannától. Vagy az első szembejövő lánytól, aki megengedi, hogy szeressék. Az előadásban a valóságos budapesti helyszíneken (kávéház, kisföldalatti, a város legrégebbi köztéri szobra előtti tér, magas polgári lakásbelsők) reális és szürreális jelenetek váltakoznak, filmbejátszásokkal tarkítva. A darab meghatározó motívumai a szeretet, a szorongás, a véletlen szerepe, és a másik ember megismerhetőségének teljes lehetetlensége.

A TÁP Színház a kilencvenes évek kultikus budapesti szórakozóhelyén, a Tilos az Á-ban alakult 1992-ben, és innen ered a neve is, amely a Tilos az Á Performance rövidítése. A társulatot Vajdai Vilmos és Szabó Győző alapította. Formai kísérletező színházként indult, olyan darabokat, úttörő rendezői megoldásokat láthat tőlük a közönség, melyek kőszínházban kevésbé kaphatnának nyilvánosságot. A Minden Rossz Varieté című produkciójuk, melynek célja, hogy a rossz színházzal szembesítse a nézőket, 2006-ban elnyerte a Szegedi Alternatív Színházi Szemle fődíját. A Keresők elnyerte a 2007-es Szegedi Alternatív Színházi Szemle legjobb előadásának járó díjat valamint a Színikritikusok díját a Legjobb független előadás kategóriában. Idén nyáron a Sziget Fesztiválon ismét különleges vállalkozásba kezdtek: sátrat állítottak és egyperces színházat szerveztek a bátor érdeklődőknek, naponta különböző tematikával. A rendszeres varieté esteken kívül különböző felkéréseknek eleget téve továbbra is játsszák a Minden Rossz Varietét, és számos fesztivál-meghívást kapnak, legutóbb a nyíregyházi Happy Art Fesztiválon szerepeltek.

„Félelmetes és groteszk, de semmi rossz érzés; nem uralkodik el a belterj, mert - jó a dramaturgia - úgy van tálalva, hogy a másik ember megismerhetőségének utópiája mindenki számára katartikus legyen. A régi multimédia-show itt új színpadi nyelv. A vetített képek és animációk a mátrix világába visznek, a világháló-életérzés fojtogatja a teret. Egy egyszerű, elfordítható lapokból álló háztartási függönnyel, és némi árnyjáték technikával érik el, hogy a reális és álomszerű jelenetek a vetítésen kívül is folytatódhassanak. A fináléra felocsúdunk az újszerűségből, és nem lepődünk meg azon, hogy egy gép tapsol helyettünk. Mi is tapsolunk.“
(sisso, kultura.hu)

„Ha nem tudnám, milyen a magyar színház, őket nézve fogalmat alkothatnék róla. Minthogy a TÁP Színház: ellenkultúra. Nem tekintélyes, drága színházépületekben, hanem kis helyeken, kocsmákban, foglalt házakban „nyilvánul meg". Nem az úgynevezett színházba járó közönségnek, hanem isten és a színház elkódorgott bárányainak, akit valahogy vissza kéne (lehetne és kellene) terelni a nagyszínházakba is, ha azok olyanok lennének.”
(Tompa Andrea, Színház, 2007. március)

További információk: www.tapszinhaz.hu, www.katonajozsefszinhaz.hu

TÁP Színház
1116, Budapest, Hollán Ernő u. 33.
tapszinhaz@szinhaz.hu
www.tapszinhaz.hu