Hírlevél

 

 

Támogatóink:



Partnereink:


 


 


 

 

 

 

 

 

 

Mi a pálya, magyar dráma? 2.

 

Felolvasó-maraton

 

Folytatódik a Kortárs Drámafesztivál felolvasószínházi programja. 2014-ben a fesztivál egész napos rendezvény keretén belül különböző formában foglalkozott a kortárs magyar drámával, az esemény hatalmas sikere miatt a KDF szervezői úgy döntöttek, hogy más formában, de újra megrendezik a programot. Idén egész estés maratoni felolvasószínházi formában mutatkoznak meg az új magyar színdarabok.

A fesztivál 2016-os válogatása során elsősorban a 35 év alatti, pályakezdő, illetve még kevéssé ismert generációk színpadi szerzőinek kíván bemutatkozási lehetőséget nyújtani.

A friss drámák felolvasószínházi formában történő bemutatására a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóit kérte fel a KDF, akik egy kurzus során Radnai Annamáriával (SZFE Elméleti és Művészetközvetítő Intézetének a vezetője, Színházi Dramaturgok Céhének az elnöke) közösen választottak ki hat kortárs drámából négyet, amelyeket fél éven át elemeztek és készítettek elő a felolvasásra.

A fesztivál célja amellett, hogy a kortárs darabokat a széles közönséggel megismertesse az is, hogy minél közelebb hozza a fiatal művészgenerációk különböző ágazataiban tevékenykedő alkotóit.

A felolvasó-maraton december 9-én, pénteken délután 16 órától kerül megrendezésre az Ódry Színpadon, ahol a III. éves zenés színházi rendező szakos (osztályvezető: Ascher Tamás) Tárnoki Márk Benedek Albert: Rátenyér, Tarnóczi Jakab Lanczkor Gábor: Föld, Szokol Judit Szíjártó Tímea Aletta: Zárva, valamint a II. éves fizikai színházi koreográfus-rendező (osztályvezető: Horváth Csaba) szakos Ténai Petra Lénárd Róbert: Tanktánc című drámáját viszi színre.

Program:

2016. december 9. 16:00 Benedek Albert: Rátenyér

„Ez a város nem csak lesz, de volt is!”

Rátenyéren – történetünk helyszínén – nem épült meg időben a két forgalmi sávú elkerülő út, mert a vezetés elköltötte a pályázati pénzeket. A központból szankció várható: elveszik a városi státuszt, és Rátenyérből újra nagyközség lesz. Ezt a szégyent szeretné elkerülni a polgármester, ezért alternatív megoldást dolgoz ki: lerövidíti az utat a helyi temetőn keresztül. Hogy a jogos felháborodást elkerülje, az ottani halottakból történelmi legendát gyárt, és újratemetteti őket. Mindeközben a városról is „kiderül” 1000 éves, eddig eltitkolt múltja.

A múltteremtés azonban túl jól sikerül, és az irányítás szép lassan kicsúszik a polgármester és csapata kezéből. A szomszéd községek követelőzőivel, az egymás után feltűnő spirituális csodákkal és a Tatár Tudományos Akadémia legbölcsebb tagjaival már nem lehet mit kezdeni. A helyzetet végül a fővárosból kénytelenek megoldani, és nem más veszi kezébe az ügyet, mint Az, akiről nem beszélünk…

A dráma teljes szövege elérhető itt>>

Felolvassák: 

Lakatos Dorina, Boros Ádám, Borsi-Balogh Máté, Rábavölgyi Tamás, Szalai Ádám, Varga Bence

A rendező munkatársa: Kukk Zsófi

Rendező: Tárnoki Márk

Jegyvásárlás>>

A szerzőről: 

"Sokáig a Nagy művet akartam megírni - emiatt nem írtam semmit. Aztán jött Zalaegerszeg, 2007: A zebrán mentem át, mikor kitaláltam, hogy egy színdarab lesz a Nagy mű, egy vígjáték. Megírtam. Még pályázati pénzt is nyertem a színpadi megvalósításra, de rosszkor utalták, és én az egész összeget elnyaraltam. A tartozást édesanyám fizette vissza, a darab azóta is a fiókban van. Pár évente előszedem, kijavítom. Egyszer kész lesz, és az lesz életem fő műve. Addig meg írom a többit. A Rátenyér az egyik ezek közül: nagyjából egy internet kávézóban írtam. Száz forintot fizettem óránként, körülöttem World of Warcraftoztak, vagy pornót néztek. Imádtam.

Szeretek hülyéskedni. Ha nem hülyéskednék, valószínűleg sírnék. Nevetni jobb.

Rátenyér: A kevesebb több... de a nagyon sok még több."

Munkái:

Grand Zentral Vest 2013

Rátenyér 2014-2015

DeGeneráció 2015 KoMod Színház

Mephistoland 2016 – Társszerzőként Dömötör Andrással és Laboda Kornéllal

Elvis, Oltár, Miami 2016 – Fordítás, átdolgozás

2016. december 9. 17:20  Szíjártó Tímea Aletta: Zárva

Szerdától vasárnapig bármi megtörténhet, a füzetben mindenre van hely, de, aki hitelre veszi a gyilkosságot, annak előbb vagy utóbb fizetnie kell érte. A “ jó magyarországi pulykafasírt”, meg a “csinált cigi” nyomorában mindenki úgy jön- megy mintha dolga volna. Az emberek majdnem találnak munkát, majdnem sikerül párt választaniuk, majdnem jól vezetik a saját vállalkozásukat és majdnem megússzák az ellenőrzést.

A Zárva Az eset “majdnem” folytatása, de, aki nem hallott Az esetről, az bátran elmehet a boltba, ott valószínűleg lesz egy Anastasia néni, aki szívesen mesél a “kommunista anyjukról”, és biztosan lesz egy hihető verziója, hacsak nem lesz Zárva.

A dráma teljes szövege elérhető itt>>

Felolvassák: 

Laboda Kornél, Pálos Hanna, Keresztény Tamás, Józsa Bettina, Pilnay Sára, Szántó Balázs, Varga Bence, Dékány Barnabás

Rendező: Szokol Judit

Jegyvásárlás>> 

A szerzőről:

"Lehet-e egy óvónőből drámaíró? Lehet-e egy színésznőből óvónő? Mi köze van a színháznak az óvodához? A statisztikai adatok ezekre a kérdésekre nem szolgálnak válasszal, de nem is releváns. Legalábbis az én Esetemben. Az életem különböző állomásai között a kapocs én magam vagyok. A tanulmányok önmagukban nem határozzák meg az embert, az csak egy zsák, amit vagy megtöltöttem, vagy nem. A munkám viszont szerves része a hétköznapoknak. A lányom és a férjem hősiesen “tűrik”, az állandóan “dolgozó” óvó nénit, hiszen sok mindent el lehet mondani az intézményes gyereknevelésről kivéve azt, hogy unalmas.

Valahol a család és az ovi felfokozott tempója között van egy csendes sziget: az írás. Első alkalommal próbának szántam a drámaírást és egészen jól sikerült, másodjára már tudtam mit szeretnék és emiatt jobban vártam a visszajelzést. Mostmár képes vagyok megfogalmazni, hogy azért írok szívesen drámát, mert tetszik az, ahogy az emberek beszélnek, ahogy elmondanak, vagy elhallgatnak dolgokat, ahogy torzítják a beszédet, vagy, ahogy próbálnak választékosan fogalmazni, de leginkább a hétköznapi nyelv romlottsága és egyszerűsége fog meg. Szívesen hallgatom a villamoson az aktuális politikai helyzetről károgó öregeket (úgy, hogy maga a politika teljesen hidegen hagy), a motyogó bolondokat, a zsémbes hivatalnokokat, a folyamatosan fogyókúráról, divatról és egyéb semmiségekről fecsegő plázacicákat, a helyes táplálkozásról és gyermeknevelésről prédikáló családanyákat stb. Írás közben szeretem felidézni ezeket… Egy kicsit olyan, mintha lefénymásolnám a nyomorukat és aztán fölhasználnám ellenük. A Zárva egy falusi vegyesbolt “fénymásolata” minden egyéb kellékkel tarkítva. Fogyasztás előtt érdemes lebontani róla a román nyelvű termékleírást tartalmazó címkét."

2016. december 9. 19:00 Lénárd Róbert: Tanktánc

Tiszta Kolhaas, csak nincsenek lovak.

Ellenben majmok vannak: a rendszer által legyártott-kiformált makik, sárban dagonyászó páviánok. De mi van, ha elfogy a banán, kidől a pálma, felég a dzsungel? Akkor a majom a legabszurdabbat követi el – lop magának egy tankot és táncba indul az igazáért, reccsenjen beton, repedjen fal, reszkessen hatalom.

Majomparádé, életre-halálra

A dráma teljes szövege elérhető itt>>

Felolvassák: 

Hevesi László, László Lili, Herman Flóra, Koller Krisztián, Hajdu Tibor, Konfár Erik, Gyulai-Zékány István, Barna Lilla

Rendező: Ténai Petra

Jegyvásárlás>>

A szerzőről:

Lénárd Róbert 1983-ban született Zentán. A zentai színtársulat Sans Géne csoportjában tevékenykedett színészként és rendezőként. Két évig tanulmányokat folytatott az újvidéki bölcsészettudományi kar magyar nyelv és irodalom szakán, majd rendező szakon tanult az Újvidéki Művészeti Akadémián Boro Drašković osztályában. Több éve foglalkozik drámaírással. A Virrasztók című munkáját 2010-ben nyújtotta be a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának drámapályázatára, amelyet nagy sikerű felolvasószínházi bemutató követett, majd 2012- ben megjelent a Nyílt Fórum füzetekben. 2012-től az Újvidéki Színház munkatársa. Skizopolisz című drámáját a Szabadkai Népszínház 2012. évi drámapályázatára írta. A mű két, különböző szociális rétegben felnövő fiú párhuzamos története. A szálak nem találkoznak, valami mégis összeköti őket ebben a szecessziós, már csak fényképezésre jó városban.

 

2016. december 9. 20:20 Lanczkor Gábor: Föld

A Föld című színdarab tágan vett témája (vagy talán inkább kiindulópontja) a pár évvel ezelőtti gyilkosságsorozat, amelyet hajléktalanok követtek el hajléktalanok ellen a Csepel-sziget erdős északi részén. A fedél nélküliek archaikus és atavisztikus párhuzamos társadalmának képe a dokumentarista és költői látásmódot ötvözve jelenik meg a műben; sajátos ellentmondás, hogy e társadalom fiktív volta itt annak (egyirányú) átjárhatóságával is szoros kapcsolatban van.

Az idő- és történetsíkok között két narrátor közlekedik szabadon: az ő jelenlétük adja meg a színdarab látomásos alaphangját.

A darab végére maga a csepeli Manhattan is fölépül.

A dráma teljes szövege elérhető itt>>

Felolvassák: Józsa Bettina, Fekete Gábor, Kurucz Dániel, Kukk Zsófia Sára, Hajdu Péter, Bori Réka

Rendező: Tarnóczi Jakab

Jegyvásárlás>>

A szerzőről:

Lanczkor Gábor 1981-ben született Székesfehérváron. Szombathelyen nőtt föl, bölcsészdiplomáját Budapesten szerezte. Hosszabb időszakokat töltött Rómában, Ljubljanában, majd Londonban. Ez idáig négy verseskönyve, négy regénye, egy tanulmánykötete és két gyerekkönyve jelent meg. A Médeia Fiai zenekar gitárosa, saját zenei projektje az Anarchitecture. Egyebek mellett Príma Primissima Junior (2008) és József Attila-díjas (2016). Legutóbbi könyve: Apás szülés (regény; 2016, Jelenkor).