Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn
Katona József Színház, Kecskemét
2016. december 6., kedd, 20 óra
Katona József Színház, Kecskemét
170 perc
magyar nyelven, angol szinkrontolmácsolással
Fotó: Ujvári Sándor
Alkotók
Pollit Margit- Trokán Nóra
Brick Pollitt- Szemenyei János
Mae Pollitt- Bognár Gyöngyvér
Pollit Ida- Csombor Teréz
Dixie Pollit- Kertész Kata
Robert Pollit- Nagy Viktor
Gooper Pollit- Szokolai Péter
Dr.- Kovács Gyula
Tooker pásztor- Kertész Kata
Dramaturg: Ungár Júlia
Díszlettervező: Ambrus Mária
Jelmeztervező: Benedek Mari
Zene: Mátyássy Szabolcs
Súgó: Ba Éva
Ügyelő: Berki Zoltán
Rendezőasszisztens: Vári János
Rendező: Zsótér Sándor
Bemutató: 2015. november 13.
KIK? Zsótér Sándor a magyarországi színház egyik kivételesen tehetséges, megkapóan különleges formanyelvű rendezője (időnként színész is), aki úgy a posztdramatikus színház hazai úttörője, hogy lehet, hogy nem is az. Híressé vált Brecht ciklusa után az amerikai drámairodalom ismert műveit viszi épp sorra színre. Az egyszerre lenézett és közkedvelt, könnyednek titulált drámákat a magyar közegre hangolva zsigerien őszinte, sokszor fájdalmas történetekként mutatja fel.
MIT? Tennessee Williams történetének szereplői az elhallgatás, a hazugság szövevényében élnek, ahonnan az egyik kiút az ital, a másik a halál. Egyikük azt vallja, nem is élnek együtt, csak a ketrecük közös; másikuk szerint attól, hogy valakinek meg kell halnia, még nem esik meg a szíve az életben maradottakon, sőt. A történet szereplői megpróbálnak felejteni, ignorálnák a problémákat, mert azt gondolják, ha sikerül eltitkolniuk közös és egyéni fájdalmaikat, megszabadulnak a bajtól is.
MIÉRT? Az amerikai családi dráma Zsótér Sándor rendezésében fojtogató, fullasztó világot tár elénk, az új fordítás egyszerre visz a Mississippi-delta és jellegzetes magyar mocsarába. Az előadás minden eseménye Maggie és Brick méreteiben kissé túlzó hálószobájában játszódik, ahol hiába igyekeznek bezárni az ajtókat, behúzni a függönyöket mindenki ki-bejárkál a hatalmas faltól falig ablaknyílásokon keresztül, hogy bekukkantson, belessen, sőt – a rendező értelmezése szerint –, hogy benne hempergőzzön a fiatal pár legbelsőbb magánéletében. A sokak által ismert történetnek nem csak a közegváltás lehetőségétől vagy lehetetlenségétől lesz tétje, de kiváltképp érdekes, milyen olvasatai lehetnek Zsótér előadásában a nemi szerepeknek, azok sztereotípiáinak, a másságnak vagy a szereplők pszichózisainak megjelenítésének.
Vö.: Szemerédi Fanni: Pillanatképek a mostból: http://www.revizoronline.com/hu/cikk/6023/ii-mostfeszt-jaszai-mari-szinhaz-tatabanya/
Gabnai Katalin: Honosítás: http://art7.hu/szinhaz/honositas/