Foglaló és előleg közötti különbség az ingatlanügyletekben
Alapvető eltérések
Ingatlan adásvételi szerződések megkötésekor gyakran felmerül a foglaló és előleg közötti különbség kérdése. Bár mindkét jogintézmény a szerződéskötési szándék komolyságát hivatott bizonyítani, jogi következményeik jelentősen eltérnek egymástól. Az előleg minden esetben visszajár a vevőnek, ha az ügylet meghiúsul, míg a foglaló esetében ez nem feltétlenül igaz.
Jogi következmények
A foglaló és előleg közötti különbség leginkább akkor válik jelentőssé, amikor az adásvételi szerződés valamilyen okból nem teljesül. Ha a meghiúsulásért a vevő felelős, elveszíti a foglalót. Ha az eladó hibájából hiúsul meg a szerződés, kétszeres összegben köteles visszafizetni a foglalót. Ezzel szemben az előleg minden esetben visszajár, függetlenül attól, hogy melyik fél miatt nem jött létre az ügylet.
Gyakorlati alkalmazás
A gyakorlatban a foglaló és előleg közötti különbség meghatározza, hogy melyik fél számára előnyösebb az egyik vagy másik forma választása. Az eladók általában a foglalót részesítik előnyben, mivel ez nagyobb biztonságot jelent számukra. A vevők szempontjából az előleg jelenthet kedvezőbb megoldást, különösen ha még nem teljesen biztosak a vásárlási szándékukban.
Formai követelmények
Fontos megjegyezni, hogy a foglaló esetében a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell annak jellegét és a felek tisztában kell legyenek a jogkövetkezményekkel. Ha ez nem történik meg, a szerződéskötéskor átadott összeget automatikusan előlegnek kell tekinteni. A foglaló mértéke általában a vételár 10%-a, de ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, amennyiben az nem minősül túlzott mértékűnek.
Kft alapítás gyakorlati tudnivalói
Alapvető követelmények
A sikeres kft alapítás folyamata számos fontos lépésből áll, amelyeket precízen kell végrehajtani. Az első és legfontosabb követelmény a minimum 3 millió forintos törzstőke biztosítása, amely történhet készpénzben vagy apport formájában. A társaság létrehozásához szükséges továbbá egy megfelelő székhely kijelölése, amelyhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges.
Személyi feltételek
A kft alapítás során kulcsfontosságú az ügyvezető személyének kiválasztása, aki lehet akár tag, akár külső személy is. Az ügyvezetőnek nagykorúnak és cselekvőképesnek kell lennie, valamint nem állhat eltiltás hatálya alatt. Egy kft-nek lehet több ügyvezetője is, akik együttesen vagy önállóan is képviselhetik a társaságot.
Dokumentációs követelmények
A kft alapítás dokumentációs része magában foglalja a társasági szerződés elkészítését, amely tartalmazza a cég alapvető adatait, tevékenységi köreit és működési szabályait. A cégnévnek egyedinek kell lennie, minimum három karakterben el kell térnie más társaságok nevétől. A tevékenységi körök meghatározásánál a TEÁOR számok szerint kell eljárni.
Pénzügyi feltételek
A törzstőke befizetésének szabályai rugalmasak: nem szükséges azonnal a teljes összeget rendelkezésre bocsátani, kivéve ha az apport értéke meghaladja a törzstőke felét. A fennmaradó részt a társaság nyereségéből is lehet teljesíteni. A cégbejegyzés során választható az egyszerűsített eljárás is, amely illetékmentes, így jelentősen csökkenthetők a kezdeti költségek.
Jogi követelmények
A kft alapítás jogi hátterének biztosításához kötelező ügyvédi közreműködés szükséges. Az ügyvéd készíti el és jegyzi ellen a szükséges dokumentumokat, valamint intézi a cégbírósági bejegyzést. A folyamat során elkészülnek az ügyvezető nyilatkozatai, az aláírási címpéldány és minden egyéb szükséges dokumentum.
